A Riva sztori
Valahol olvastam, hogy a Riva is csak egy hajótípus, mi a bánatnak kell azt az egekig felmagasztalni? Egy stílszerű hasonlattal élve: gyönyörűek, csodálatosak és még drágák is az új sportkocsik, de egy autentikus Lamborghini Diablót birtokolni, az már valami! Az különleges, figyelemfelkelő, egyedi.. és méég lehetne tovább sorolni. A szóban forgó hajó pedig a hajók Diablója! Önálló, egyedi, a hamisithatatlan "dolce vita" érzést garantáló stílussal!
A Riva története nem az egyetlen sikertörténet! Másokkal is előfordult már, hogy valamit szívvel-lélekkel és odaadással tettek, és ha a tevékenységüket ötvözték is, a sokak (de még mindig kevesek) számára annyira fontos stílussal, akkor az elit „kegyeibe” fogadta, és az adott dolog szimbólummá, a gazdagság mutatójává változott!
Ugyanez történt az olasz Riva hajóépítő céggel is! A mahagóniból készült, Riva nevű hajót, az 1950-es években futtatta fel Carlo Riva annyira, hogy amikor visszavonult, a továbbiakban már nem gyártott Riva hajók, elkezdtek a csillagos egekbe szökő árakon gazdát cserélni! Napjainkban, a szupergazdag nemzetközi elit kedvelt tulajdonát képezik a nagy becsben, és tökéletes állapotban tartott Rivák! Hogy ez a kegy rajngásból, rongyrázásból vagy sznobizmusból ered? Nem mindegy? Egy Riva önmagáért beszél!
Részemről a csodálat és a belső vonzalom megvan, csak a Riva után akasztott árcímkén szereplő összegre nincs fedezetem. Persze ez is jellemzi a Riva koncepcióját... bárkinek nem!
Azt gondolom, hogy látogassa meg a Riva itthoni honlapját kedves olvasó, és megtudja, hogy miért van meg bennem is a Riva iránti „alapból” jövő imádat!
Irta: The Dutch / cézé
