Reggel van, pontosabban még hajnal, amikor ébredezni kezdek. Első gondolatom a fejfájás és az elgémberedett testem. Csodák csodájára egyikkel sincs randevúm, Ez annyira felvillanyoz, hogy azonnal készítek pár képet modernkori nomádjaink éledező táboráról! Tudatosult bennem, hogy ez nem is annyira egyszerű dolog kávé nélkül, így betámadva a mozgókorcsmának elnevezett helyi vendéglátó ipari egységet, amely egyébként az állandó jelleggel üzemelő Murányi Bálint korcsmája és fixen áll a helyén vagy 40-60 éve, megszereztem a számomra ébresztő hatással bíró fekete nedűt. Elégedett voltam. Mivel gondoltam a verseny voltára is ezután elnéztem a az adott helyre, ahol elvégezheti az ember a szükségét. Miután ezt megtaláltam (nem volt része a tájékozódási versenynek), az összes reggel kapott „szép az élet feelingem” azonnal, egy csapásra odaveszett. A szükség nagy úr… kénytelen voltam. Könnyes szemmel, öklendezve hagytam el a helyet. A miértjét nem részletezem. Nem hiszem el, hogy a szervezők nem hallottak még a mobil Toi-Toi lehetőségéről, ami nem sokkal jobb… de mégis, és 24 órán belül az egész ország területére odaszállítják. Ez a magyar szavanna meg nem is olyan nagy. Biztos előbb megérkeznek, mint a CERVEZA! Mindent azért nem kellene a „kaland túra” kifejezéssel lerendezni, még akkor sem, ha előre közölték a kukoricás és a gyalogsági ásó lehetőségét a résztvevőkkel! Hogy kellemesebb élménnyel feledtetni tudjam az előzőeket, volt tea és lángos. Pénzért ugyan, de nem volt velük semmi baj sem. 40 perces várakozás után, gyors állófogadás keretében bepattintottuk a reggelit, majd Csabával naná, hogy futnunk kellett a kocsihoz, mert már a mi rajtunk következett.

Végre versenyben voltunk ismét. Navigációm és Csaba gépészkedése következtében megtaláltuk a kompot. Igen, tisztelt hölgyeim és uraim egy működő komp. Szépen felsorakoztunk egymás mögött libasorban, mert csak 6 autó fért el rajta 2x3 felállásban. Autóból ki, lazulás, röhögcsélés, araszolgatás… így megy ez! Jön a kompunk. Erre lejön róla egy BuMakó matricás madár, és versenyzik az álló sorral ellentétes irányban. Hogy miért csinálta? Ezt sem fogjuk megtudni sosem. Hajóra fel… még a sors is úgy akarta, hogy a fantasztikus 4S egyszerre jusson fel az átkeléshez használatos vízi alkalmatosságra. A futam sajtótájékoztatóján a Villám, aki amúgy Géza elmondta, hogy az ország egyetlen trabi motorral meghajtott járműve, amit a beindítás és indulás után kb. 10 méterrel le is állítanak, mert a fizika törvényei… Igaza volt, bár ahogy elnéztem kedves hajósainkat, inkább a trabi motor kímélése lehetett a céljuk, mert tuti, hogy az életben nem volt ennyi dolguk még egy adott munkanapon!

Kompról le. „Full gas and go-go-go” kiabálás után, az amerikai církáló ismét, mintha csak a WRC sorozat rakétája lenne, falta a kilométereket, meg a benzint! Csaba jegyezte is. Mint a jármű útirányát meghatározó felelőse, néztem, láttam, szóltam: Csaba ott a kút. Oké - vette tudomásul, majd ahogy közeledett, ugyanabban az iramban távolodott is a töltőállomás! Biztos unatkozhatott a Csabi, mert innentől kezdve elfoglalta magát az üzemanyag ellátás kérdésével (is). Addig- addig, amíg lezavartunk 3 etapot. A Pajero csapatnak köszönhető, hogy GPS-ük lehetőségeit kihasználva elvezettek minket a kietlen magyar szavannáról, egy nagyobb lakott településre, ami Nagymágocs néven ismeretes. Valóban. Volt annyira nagy, hogy Csabámmal rátaláltunk a falú főútján egy világoskék-sárgára mázolt kútra, ahol némi tolatási manőver után, mi is odafértünk az utánfutós traktor és a töltőfej közé. A cső éppen elég hosszú volt. Centire. Sem több, sem kevesebb. Traktorosunk (ez már jó nagy, biztonságos modell volt, nem olyan kicsi „utat eltorlaszolgatós”) miután végignézte a tankolásunk kezdetének kínlódással teli forgatókönyvét, megjelent majd „start your engine” mondás nélkül elviharzott célja felé. Biztos, ő is látta „Az egyedül a világon” című remekbe szabott alkotást! Tankolásunk azzal járt, hogy találkahelyet kellett megbeszélnük a 4S egyik tagjával, ami nem is lett volna baj, de Csabi úgy döntött, hogy a jól bevált gyakorlattal ellentétben nem hallgatott rám, hiába győzködtem, hogy merre lenne logikus haladnunk. A GPS-re sem hallgatott, pedig az is azt mutatta folyamatosan kis megbízhatónak bizonyult nyilával, hogy ellenkezőleg lenne célszerű közlekedni. Oké … telefon, megbeszél, megnyugtat, kövessük az irányt mondás, majd utána balos és csak jó sokáig előre. Klassz csakhogy eleve rossz volt az irány, kicsi kézi szerkezetünk monoton módon emelkedő számokkal mutatta, hogy biza gáz lesz! Az is lett. Csaba fogta és jó sok km után (a későbbi mobilos egyeztetések szerint még tovább kellett volna menni) dobott egy újabb balost, ami bevitt minket a „semmi különös de rendezett” Hatrongyos nevű faluba. Hogy végre a nyílra is hallgassunk, megbeszéltük, hogy akkor a maradék közel 5 km-t a begyakorolt földutas manőverekkel tudjuk le. Letudtuk. De nagyon sokáig tartott. Ezzel a projekttel eldobtunk vagy 20 percet … Még Makón, a piros lámpánál, jobbról balra kanyarodó előzéssel magunk mögé tudtunk egy Patrolt (piroson nem mentünk át, csak a sor elejére gurultunk) majd behajtottunk a Hagymafesztiválon kialakított célba. Megérkeztünk. Mindjárt rögtönzött bemutatót kaptunk a szervezők szervezetlenségéről. Kérik, hogy álljunk meg. Megtettük. Az egyik, bő 5 mp után „monnya, hogy gyere mááá” a másik meg integet vadul és "ordíttya mellé, hogy vájjá mááá”… volt kettejük között jó három méter. Erre a „vájjá má” koma ordít ott nekünk, hogy „nem hallod, hogy vájjá má”… Na, erre varjál gombot öcsém - jegyzem meg. Csabám kérésére nem szálltam ki, hogy egy hatalmas leckét adjak neki a kölcsönös kommunikáció hiányából adódó félreértések és az illem kérdéseiből… Majd ezek után begurultunk szépen a kijelölt 9. parkolóhelyre. Kiderült, hogy pár motoros volt még előttünk, így huszadiknak végeztünk a versenyen! Itt már csak sétafika, autóban némi rendrakás és az eredményhirdetés volt hátra, amely előtt mindenki egy sablon emléklapot kapott. 250 név leírása nem rövid, de nem is túl nagy feladat. Sokkal személyesebb és a hallottak alapján jobban is esett volna mindenkinek! Meg élménycsere is… Volt, aki elmondta nekünk, hogy éjjel kimentek az öt utcsó etapra… még így is előbb végeztünk, de ez akkor is CSALÁS, amit egy, a rallyban oly jól bevált gyakorlattal (PARC FERME) kilehetett volna küszöbölni. Parc Ferme = lezárt terület, ahová este be kell állni a versenyző járművekkel Szerelni lehet, de jármű csak a startkor hagyhatja el a területet!

Összességében nagyon jól éreztük magunkat. Remek hétvége volt.

A saját képeinket innen tudod letölteni!
 

Egy tanács a szervezőknek… a jövő évi futam szervezése előtt, konzultáljanak a verseny szervezésével kapcsolatban, a jelentős versenytapasztalattal bíró autóversenyzőkkel, mert volt a futamon a résztvevők között rally-, gyorsasági- és off-road pilóta is, akiknek tanácsaival sok félreérthető dolgot, csalásokat és egyebeket lehetne elkerülni! Kár lenne a különben nagyszerű kezdeményezésért és versenyért!

Köszönve a lehetőséget, a szabadban.hu csapata nevében:

Írta: cézé 

Kapcsolódó cikk:
- Ladies and Gentlemans – Start Your Engines! 1
- Ladies and Gentlemans – Start Your Engines! 2
- Ladies and Gentlemans – Start Your Engines! 3