Műugrás: 

A műugrósportban különbség van a tulajdonképpeni műugrás és a toronyugrás között. A műugrás körébe tartoznak a víz színétől számított 1 vagy 3 méter magas, rugalmas deszkáról végrehajtott ugrások. A toronyugrás 5 vagy 10 méter magas merev elugróhelyről végzett ugrások gyűjtőneve. 

Az ugrások felosztása: helyből, rohammal és (toronyugrásnál) kézenállásból végzett ugrások.

Másik felosztás: előreugrások (a vízzel szemben állva a víz felé végzett ugrások); hátraugrások (a víznek háttal állva a víz felé végzett ugrások); Auerbach-ugrások (a vízzel szemben állva a deszka irányába végzett ugrások és forgások); delfinugrások (a víznek háttal állva a deszka irányába végzett ugrások és forgások); szaltóugrások (a vízszintes tengely körül végzett forgás, amely lehet előre vagy hátra); csavarugrások (hossztengely körül végzett forgások). 

Az ugrások végezhetők: nyújtott testtel (az elugrástól a befejezésig a test nyújtott) ; csukamozdulattal (az elugrás után a törzs a nyújtott lábhoz hajlítva, a kéz oldalt vagy a csípőhöz szorítva) ; felhúzott térdekkel (a térdben hajlított lábat átölelve, az ugró "összegömbölyíti" magát).

A vízbeérkezés mindig nyújtott testtel történik. A vízbeérkezéskori testhelyzet szerint megkülönböztetünk talpas- és fejesugrásokat. 

Mű- és toronyugrásban az a győztes, aki szebben és tökéletesebben hajtja végre az ugrásokat. Az igazságos eredmény megállapítása érdekében az ugrásokat nehézségi fokok szerint csoportosítják, és ennek megfelelő szorzószámmal értékelik. Ez annyit jelent, hogy a pontozóbírák által adott pontérték átlagát meg kell szorozni az ugrás nehézségi fokát kifejező számmal (nehézségi együttható). A szorzat jelenti az ugrás végleges pontértékét.

A fontosabb szabályokat a következőkben foglaljuk össze:

Minden ugrónak a verseny megkezdése előtt 3 nappal a versenytitkársághoz 4~ példányban be kell nyújtania hivatalos nyomtatvány-űrlapon (géppel vagy tintával kitöltve) az általa végrehajtandó ugrások jegyzékét. Ebben szerepelnie kell:

- az ugráscsoportnak, az ugrás számának és pontos elnevezésének a FINA (Nemzetközi Úszószövetség) táblázata szerint:

- az elugrás módjának (helyből vagy rohammal)

- az ugrás végrehajtási módjának (nyújtva, csukamozdulattal, felhúzott térdekkel)

- az elugróhely magasságának

- az ugrás nehézségi együtthatójának (szorzószám) 

A kötelező (előírt), valamint a korlátozott nehézségi fokú ugrásokat nem lehet ismételni.

A versenybíróság döntőbíróból, pontozóbírákból és két titkárból áll. A bírók által adott pontértékeket mindig ugyanazon sorrendben kell az első titkárnak bediktálni, aki azokat beírja a táblázatba, majd törli a legmagasabb és a legalacsonyabb pontértéket. 

A titkároknak egymástól függetlenül kell megállapítaniuk a megmaradó pontszámok átlagértékét, megszorozni a nehézségi együtthatóval és az így kialakult pontszámot eredményként a jegyzékbe beírni. (A számolási műveletet a világversenyeken újabban már számítógépek végzik, de az emberi ellenőrzés természetesen változatlan.)

Az a versenyző a győztes, aki a legtöbb pontot érte el. Ha két vagy több versenyző ugyanazt a pontszámot kapta, a kötelező (előírt) ugrásoknál vagy a korlátozott nehézségi fokú ugrásoknál elért pontösszeg alapján kell megállapítani a sorrendet. Ha így is holtverseny alakul ki, akkor a kötelező (előírt) vagy a korlátozott nehézségi fokú ugrások közül a legmagasabb nehézségi fokú ugrásért kapott pontszám alapján kell dönteni. 

Az értékelésnél csak az ugrás kivitelezését kell bírálni, az alapállás elfoglalását nem. A következő mozzanatokat kell értékelni : roham, elugrás, technika, könnyedség a repülés közben, merülés.

A rohamnak folyamatosnak, egyenesnek és határozottnak kell lennie. A rohammal végzett ugrásoknál a versenyzőnek mind a deszkán, mind a toronyban legkevesebb négy lépést kell tennie, beleértve az elugrást egy vagy páros lábbal. Amennyiben a versenyző négynél kevesebb lépéssel ugrik, a döntőbíró a bírák által adott értékből 2-2 pontot levon. 

A kézállásból végrehajtott ugrásoknál a versenyzőknek nyugodt, kiegyensúlyozott kézállásból kell indulniuk; testük legyen nyújtott. Ha a versenyző a nyújtott kézállásban nem áll elég határozottan, a bírák 1-től 3 pontig levonnak az ugrás értékéből. Ha a felmenetel a kézállásba az első kísérletre nem sikerül, az ugrás értékéből 2 pontot kell levonni. Az ugrást a bíráknak úgy kell pontozni, mintha a kézállás az első kísérletre sikerült volna, és a döntőbíró vonja le a sikertelen első kísérlet miatti 2 pontot.

Ha a versenyzőnek a kézállást második kísérletre sem sikerül elvégeznie, az ugrást sikertelennek kell minősíteni. 

A merülésnek minden esetben függőlegesen vagy a függőlegest megközelítően kell megtörténnie, miközben a törzsnek, a lábnak teljesen nyújtva kell lennie. Minden olyan ugrásnál, amelynél a merülés fejjel lefelé történik, merülésnél a karokat a test meghosszabbításaként nyújtva kell tartani, a kezek egymást érintik a fej felett. (Pontosabban: a merülés irányát tekintve ezúttal a fej alatt.) Az olyan ugrásoknál viszont, amelyeknél a merülés lábbal történik, a merülésnél a kezet nyújtott karral - könyökben nem hajlítva - a felső lábszárakra kell helyezni.

Ha a merülésnél a kar nem az előírt tartásban van, a bíráknak 1-3 pontot kell levonniuk az ugrás értékéből. Ha a kar olyan ugrásnál, amelynél a merülés lábbal történik, a fej felett van merüléskor, az ugrást "nem kielégítő"-nek kell minősíteni. Az ilyen ugrásért adható legmagasabb pontszám 4,5. 

A deszkának a víz tükrétől l, illetve 3 m magasságban kell lennie. Hossza legkevesebb 4 méter, szélessége legalább 50 cm. A deszkát egész hosszában kókuszszőnyeggel kell fedni, kivéve az olyan alumínium vagy műanyag deszkát, amelynek szőnyeg nélküli használatát a műugró-bizottság engedélyezte.

Az ugrótoronynak szilárdnak, legkevesebb 2 m szélesnek és kókuszszőnyeggel borítottnak kell lennie. A 10 m-es torony hossza 6 m-nél, a 7,5 és  5 m-es torony hossza pedig 5 m-nél kevesebb nem lehet. 

A műugrás - férfiaknak és nőknek egyaránt - 5 előírt (kötelező) és 5 szabadon választott ugrásból áll. A kötelező ugrások a következők: fejesugrás előre és hátra, Auerbach-fejes, delfinfejes, félcsavar előre.

A férfi toronyugróverseny 10 szabadon választott ugrásból áll, amelyek; közül hatnak a nehézségi együtthatói összesen legfeljebb 11 pontot tehetnek ki. Négy ugrás nehézségi fok korlátozása nélkül választható. Az ugrásokat mindkét sorozatban különböző csoportokból kell kiválasztani. Az ugrásokat 5 vagy 10 m-es toronyból kell végrehajtani.

A női toronyugróverseny 6 szabadon választott ugrásból áll, amelyek közül háromnak a nehézségi együtthatója összesen legfeljebb 5,5 pontot tehet  ki. További három ugrás a nehézségi együttható korlátozása nélkül választható. Az ugrásokat mindkét sorozatban különböző csoportokból kell kiválasztani. Az ugrások 5 vagy 10 m-es toronyból végezhetők.