Úgy érzi, ha a Schmidt Racing betartja a neki tett ígéreteit, sokkal előrébb tarthatna a Supersport világbajnokságon
Chrobák János: „Csalódott vagyok”
Egészen a múlt vasárnapig úgy érezte Chrobák János, hogy élete nagy álma valósul meg az idei szezonban. A Schmidt Racing Team versenyzőjeként először teljesíthetett volna egy teljes európai szezont a Supersport világbajnokságon. Az álom szertefoszlott, ugyanis a csapat három, pont nélkül befejezett futam után lecserélte őt egy fiatal britre, Kyle Ryde-re. Chrobák nagyon csalódott, mert úgy érzi, tett annyit a Schmidt Racingért – például tavaly ő szerezte a gárda első világbajnoki pontját –, hogy a bizalmuk tovább kitartson mellette. Főleg azok után, hogy a neki tett ígéretekből bőven akadt olyan, amiből semmi sem lett. Jelenleg a többszörös Alpok-Adria, IMRC és magyar bajnok motoros nem tudja, mi lesz vele, de egy biztos, nem adja fel.
Chrobák Jánost úgy érte a múlt vasárnapi bejelentés, miszerint a Schmidt Racing Team lecserélte őt egy fiatal brit versenyzőre, mint derült égből a villámcsapás. Sok mindenre fel volt készülve, például már tervezte a következő futamot a Donington Parkban, ám most egyszerre kirántották alóla a talajt. Nagyon csalódott, mert úgy érzi, ő és a mögötte állók mindent megtettek azért, hogy sikeres legyen az első, teljes európai szezonja a Supersport világbajnokságon, és az eddigi másfél év eredményei miatt – bajnoki címek, a csapat első vb-pontja – talán más bánásmódban is részesíthették volna.
Chrobák János motorversenyző: „Nagyon csalódott vagyok, hogy nem ülhetek motorra Donington Parkban, amit a futam előtt egy héttel tudtam meg. 2015-ös, igen sikeres évben megnyertem az Alpok Adria Bajnokságot, az IMRC bajnokságot, pályacsúcsokat futottam és megkaptam a Magyar Motorsport Szövetségtől a MAMS Év Sportolója díjat. A csapatnak és egyben magamnak is megszereztem az első világbajnoki pontot. Az idei évre a világbajnokságon való részvétel volt célul kitűzve. Több lehetőség állt fenn, de a csapatfőnökkel és a támogatómmal közösen azt a döntést hoztuk, hogy az új Supersport Európa Kupán állok rajthoz. Ez a sorozat tűnt teljesíthetőnek mindkét fél részéről, és szóban mindenben meg is egyeztünk. A megállapodás rám eső részét eddig maradéktalanul betartottam, sőt, a vállalásainkat az év végéig bőven túl is teljesítettük volna. Ám sajnos ez a csapat részéről nem mondható el száz százalékosan. Az ígért téli spanyolországi teszten nem vehettem részt, mert nem készült el időben a motorom. Az MV Agusta bejáratását leszámítva az első versenyhétvégén ülhettem először a versenygépemre, valamint azzal a ténnyel is a szezonkezdet előtt nem sokkal szembesültem, hogy az ígérthez képest nem lesz szerelőm. Egy lelkes motoros baráttól kaptam a hétvégeken a szervizsegítséget, ami nem éppen vb-szintű háttérről árulkodik. De említhetném a holland hétvégét is, ahol igen kaotikus időjárás nehezítette a futamot, a szerelőhiány miatt nem tudtuk a motor száraz beállításait vizesre átállítani. Volt olyan, amikor nekem kellett megvennem az üzemanyagomat a hétvégére, hogy egyáltalán indulni tudjak. Kétségtelen tény, hogy a motoron apró fejlesztések történtek, de a legutolsó olaszországi futamon sem volt olyan a teljesítménye, mint a csapattársamé. Nagyon sajnálom és csalódott vagyok, hogy így alakult a helyzet, de teszem tovább a dolgomat, és nem adom fel. Sok áldozatot hoztam már a motorozás miatt, amit nem hagyok kárba veszni. Azt azonban minimum elgondolkodtatónak tartom, hogy az a két versenyző, aki a csapat nevét megismertette a
nemzetközi és a magyar motorsporttal 2015-ben, már egyik se ül motoron a csapatban. Ez, hogy eddig is eljutottam természetesen nem jöhetett volna létre csak magamtól. Itt is szeretném megköszönni mindazoknak, akik eddig mellettem álltak a motoros pályafutásom alatt, támogattak, segítettek. Mivel még nem adom fel, így nagyon bízom benne, hogy ezután is kapok segítséget, ami nélkül nem működhet a folytatás.”